Képletek, kolloidok
Az előző részben, már használtam rövidítésként vegyjeleket, de a valóságban nem csak elemek vannak, hanem különböző vegyületek. A vegyületek- mint már említettem az előző részben- az elemeknek a kombinációja. A vegyjelekről már írtam a periódusos rendszernél. A vegyjelek az elemek 2-3 betűs rövidítése.
Mivel nagyon sok anyag van körülöttünk, amelyek nem elemek, de valahogy le kell őket írni a kémia nyelvén. Ezeket képletekkel írjuk le röviden, amelyek tartalmazzák azoknak az atomoknak a vegyjelét, amelyek megtalálhatóak abban a vegyületben, valamint tartalmazza az egyes atomok mennyiségét is. (darabszám)
Összegképlet
Csak vegyjeleket és számokat tartalmaz. Pl víz- H2O
Ez azt jelenti, hogy 2 hidrogén és egy oxigén kötése alkot egy vízmolekulát.
Vannak úgynevezett konstrukciós képletek, amelyek tartalmazzák az atomok közötti kötéseket, esetleg a nemkötő elektronokat is.
Ennek főleg a szerves kémiában van értelme, pl a C2H6O lehet etil alkohol, de lehet akár a dimetil éter is. Ezekről majd beszélünk a szerves kémiánál.
Az összegképletek írásánál ha nincsen a vegyületben fém, akkor a hidrogén van elől.
Sók esetében- ahol a sav egy/két/három hidrogénje fématomra van cserélve, akkor a fématomot írjuk előre.
Összességében mindig az elektron-pozitívabb elem van elöl (periódusos rendszer szerint balról jobbra haladunk elektronnegativitás szerint).
A keverékek nem számítanak vegyületeknek, így nincs képletük. Ilyenek például a durranógáz amely hidrogén és oxigén keveréke (a hidrogént így mutatják ki) és nem összetévesztendő a vízzel amely a hidrogén és az oxigén vegyülete.
A levegő szintén ilyen keverék, mert 78%-ban nitrogént, 21%-ban oxigént és 1%-ban sok mást is tartalmaz.
Ha már a keverékeknél tartunk, akkor ejtsünk pár szót azokról a rendszerekről, amelyek nem számítanak vegyületeknek, halmazállapotbeli különbségek is vannak a rendszeren belül.
Részecske méret szerint vannak:
1. Durva diszperz rendszerek: ezek a milliméteres tartományba esnek, ha a részecskék mérete szerint nézzük.
2. Valódi oldatok: amelyek a nanométeres tartományba esnek. Ez azt jelenti hogy nincs fázis határ.
Fázisnak nevezik a különböző oldhatóságú akotórészeket. Például ha homokot elkeverünk vízzel. Ha a keverék megnyugszik, akkor a homok leül az edény aljára, a víz pedig felette foglalja el a helyet az edényben. A homok-víz határ felület a fázishatár. A szilárd fázis a homok, a folyadék fázis a víz.
3. Kolloid oldatok: mikrométeres tartományba esnek. A kolloid rendszerek közé sorolják a habokat, géleket (solokat, xerogéleket).
Ha a halmazállapot szerinti csoportosítást nézzük az alábbi táblázatból könnyen érthetővé válik.
Diszperziós közegnek nevezzük azt a közeget, amelyben szétoszlatunk, vagy elkeverünk valamit. Diszperziós fázisnak nevezzük amit szétoszlatunk a közegben.
| Diszperiziós fázis | |||
| Diszperiziós közeg | Szilárd | Folyadék | Gáz |
| Szilárd | zárvány (üveg) | szilárd emulzió (zselé) | szilárd hab (PUR hab) |
| Folyadék | szuszpenzió (sár) | emulzió (tej) | hab (tejszínhab) |
| Gáz | füst | köd | nem tekinkthető kolloidnak |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése